A Real Madrid t�rt�nete - II. r�sz - A dics�s�ges �tvenes �vekt�l az els� Bernab�u-kup�ig

1952. m�rcius 06. A Real Madrid 50. �vfordul�j�t �nnepelik. A klub �tven �ves, f�l �vsz�zadnyi futball �s t�rt�nelem. K�l�nb�z� rendezv�nyeket szerveznek, k�z�tt�k egy nemzetk�zi torna is helyet kap. A Millonarios (Milliomosok), az amerikai kontinens legreprezentat�vabb t�rsulata szerzi meg a tr�fe�t. Egyik legkiemelked�bb j�t�kosa bizonyos Alfredo Di St�fano...

1952. m�jus 15. A bajnoks�g befejez�dik �s 20 g�llal Pahi�o lesz a g�lkir�ly. Egy tal�lattal t�bbet szerzett, mint Kubala.

1952. j�nius 28. A Madrid �j latin-amerikai k�r�tra indul. K�t kolumbiai �sszecsap�s ut�n Venezuela fel� veszi az ir�nyt, hogy r�szt vegyenek a "Kis" Vil�g Kup�n. A magas sz�nvonal� ellenfelek ellen�re Ipi�a g�rd�ja meg�rdemelten gy�zedelmeskedik.

1952-53-ra kialakult egy olyan csapatgerinc, amely m�r el�remutatott, hogy a Bernab�u-i politika sikeres lesz: a kapus, Juanito Alonso, Lesmes II, Z�rraga, Molowny, Munoz �s Olsen (nev�vel ellent�tben � nem d�n, hanem argent�n, a Real Madrid els� csat�rszt�rja). Az MTK ezid�t�jt j�rt Madridban, �s 4-2-re vert�k a Realt. Kis h�j�n siker�lt szerz�dtetni Kubal�t, de v�g�l � �ppen a Barcelon�hoz ker�lt. Bernab�u azonban, ahogy maga is mondta, a Barcelona mint�j�ra tov�bb szerette volna er�s�teni csapat�t. Kubala L�szl�hoz hasonl� j�t�kost akart tal�lni �s nemsok�ra a Real Madrid meg is szerezte Alfredo Di St�fanot, a Milonarios 26 �ves j�t�kos�t! Nem mell�kesen tov�bbi er�s�t�s Francisco Gento a Racing Santanderb�l... Innent�l kezdve minden �vben legal�bb egy szt�rj�t�kos (Rial, Kopa, Dominguez, Santamar�a, Did�, Simonsson, Pusk�s) �rkezett a Madridhoz, akik rendk�v�l er�s csapatot is tudtak alkotni!

1953. szeptember 27. Alfredo Di St�fano, a futballt�rt�nelem tal�n legnagyobb j�t�kosa els� bajnoki m�rk�z�s�t j�tssza a Real Madrid sz�neiben. A Racing Santander ellen r�gt�n g�llal mutatkozik be. Kem�ny t�rgyal�sok el�zt�k meg szerz�dtet�s�t, miut�n a Barcelona szint�n soraiban szerette volna tudni. Igazi blanco, nagyon-nagyon a feh�rekhez h�zta a sz�ve, hogy a klub�rt harcoljon �s dics��tse h�rnev�t.

1954. �prilis 18. Felcsend�l a gy�zedelmi himnusz a Chamart�nban a Valencia elleni gy�zelem ut�n. A csapat 21 �v eltelt�vel a La Liga bajnoka. Di Stefano els� �ve volt a Spanyolorsz�gban, az els� egy�ni d�j�t is megszerezte, � lett 29 tal�lattal a bajnoks�g g�lkir�lya.

1955. janu�r 04. Az Igazgat�tan�cs egyhang� d�nt�se alapj�n a Chamart�n p�lya nev�t Santiago Bernab�u Stadionra v�ltoztatj�k.

Ebben az �vben a Latin-kupa is a Villalonga vezette csapat vitrinj�be ker�l, el�revet�tve, hogy a leend� Bajnokcsapatok Eur�pa Kup�ja els� sz�m� es�lyese a Real Madrid!!

1955. szeptember 18. A Real Madrid els� fell�p�se az Eur�pa Kup�ban. Bernab�u er�fesz�t�sei el�rt�k a v�rva v�rt eredm�nyt. K�sz�nhet�en b�tors�g�nak, t�rekv�seinek, a legjelent�sebb eur�pai versenysorozat l�trej�tt.

A Servette, Partizan, �s az AC Milan sem jelentett akad�lyt, �gy 1956. j�nius 13-�n P�rizsban 45.000 n�z� el�tt a Real Madrid megnyeri az els� Eur�pa Kup�j�t. A francia Stade Reims (Kopaval, Fontaine-nel, Piantonival �s Vincent-nel a soraiban) volt az ellenf�l egy kem�ny �s izgalmas k�zdelemben, ami a feh�rek 3-4-es gy�zelm�vel v�gz�d�tt. Pedig a 9. percben m�r 2-0-ra is vezetett a Reims, �s m�g a 61. percben is 3-2 volt az �ll�s a franci�k jav�ra. A Madrid azonban tudott �j�tani betal�lt Marquitos �s Rial is, alak�tva ki a v�geredm�nyt.

A k�vetkez� ki�r�sban csak a m�sodik k�rben kellett a kir�lyi g�rd�nak csatlakoznia (a c�mv�d� jog�n). Ott viszont a az osztr�k Rapidot csak harmadik m�rk�z�sen siker�l legy�rni, de a Nice m�r k�nnyebb feladat volt. 1957. �prilis 11-�n a stadionban az addigi legt�bb n�z�t sz�molt�k, a Madrid t�rt�nelme legfontosabb m�rk�z�s�t j�tssza. Felejthetetlen este volt, ahogy 100.000 torokb�l hallatszott a buzd�t�s. A legend�s Manchester United elv�rzett a hatalmas k�zdelemben (3-1).

1957. �prilis 25. Byrne, a Manchester kapit�nya �gy nyilatkozott: "Ma este az Old Trafford pokoll� v�ltozik. Nincs olyan isteni hatalom, amivel elker�lhetn�k a kies�st!" �m n�h�ny �r�val k�s�bb Kopa (aki k�s�bb a sv�dorsz�gi VB-n 13 g�lt l�tt) �s Rial lecsendes�tett�k Manchestert... A Madrid ism�t bejutott az Eur�pa Kupa d�nt�j�be!

1957. m�jus 30. A Bernabeu Stadion �dvrivalg�st�l hangos. A Madrid megszerzi m�sodik BEK-gy�zelm�t a Fiorentina ellen (2-0). Ahogy Miguel Mu�oz a magasba emeli a tr�fe�t a p�lya k�zep�n feh�rrel d�sz�tett emelv�nyen, Bernabeu k�nnyekben t�r ki. Az � Madridja lett a kontinens kir�lya. (Megjegyzem, hogy ezen a m�rk�z�sen tudom�som szerint megd�lt a Manchester elleni n�z�cs�cs. 125.000-en l�thatt�k a helysz�nen ezt a tal�lkoz�t.) A BEK g�lkir�lya ebben az �vben Di St�fano.

1958. m�jus 28. A harmadik BEK-d�nt�t Br�sszelben (67.000 n�z� el�tt) tartj�k, a kir�lyi g�rda az AC Milannal (soraiban: Liedholm, Schiaffino, Maldini) csap �ssze, amely hosszabb�t�st harcol ki. 3-2 lett a v�geredm�ny, ami meghozta Carniglia edz� csapat�nak a harmadik tr�fe�t Di St�fano, Rial �s Gento g�lj�nak k�sz�nhet�en. Ez volt az eddigiek k�z�l a legnehezebb d�nt�, az id�ig vezet� �ton a Royal Antwerpt, a Sevill�t �s a Vasast kellett legy�zni.

A klub technikai igazgat�ja, a magyar sz�rmaz�s� �stereicher Emil aj�nlat�ra Bernab�u fogadta Madridban Pusk�st Ferencet, aki �nkritikusan a s�lyfelesleg�re (kb. +18 kg...) hivatkozva szabadkozott, de Bernab�ut ez nem k�l�n�sebben �rdekelte. 1958. augusztus 11-�n hossz� t�rgyal�sok ut�n Pusk�s Ferenc leszerz�dik a Real Madridhoz. Ez az igazol�s lesz a szezon legnagyobb fog�sa, Miguel Mu�oz pedig befejezi profi-j�t�kos karrier�t. Hamarosan Pusk�s is be tud illeszkedni a csapatba, �gy a vil�g legjobb t�mad��t�se a Madrid�. B�r a bajnoks�got a Barcelona nyeri, a BEK-tr�fea fontosabb Bernab�u eln�k sz�m�ra.

A Besiktas, a Wiener SC �s az Atl�tico Madrid ut�n a stuttgarti d�nt�ben (1959. j�nius 03.) a negyedik Eur�pa Kupa is beker�lt a vitrinbe. A riv�lis �jra a reimsi Stade, akik 2-0-�s veres�get szenvednek. A g�lszerz�k: Di St�fano �s Mateos, aki a s�r�lt(?) Pusk�s hely�re ker�lt be. Carniglia nem igaz�n szerette Pusk�st, Bernab�u pedig amint r�j�tt, hogy a magyar t�mad�t mi�rt mell�zte, azonnal kir�gta nem sokkal m�sodik BEK gy�zelme ut�n... A BEK g�lkir�lya egy�bk�nt term�szetesen ism�t Di St�fano, n�ggyel kevesebb g�llal, mint el�z�leg (6 g�l).

A spanyol bajnoks�gokat a Barcelona nyeri, k�zben a nemzetk�zi kup�ban a luxemburgi Jeunesse Esch, a francia Nice, �s a Barcelona legy�z�s�vel bejut a Real a glasgow-i d�nt�be. 1960. m�jus 15. A futball megdics��l�se... Az �t�dik Eur�pa Kupa gy�zelem ut�ni hangulat nem t�kr�zi a jelent�s�g�t, noha megnyert�k. Sz�p j�t�kban vesztes �ll�sb�l ford�tva 7-3-ra a Real a Hampden parkban 134.000(!) n�z� el�tt legy�zte az Eintracht Frankfurt csapat�t (sokak szerint minden id�k legjobb BEK-d�nt�j�ben, t�bbek k�z�tt Pusk�s Ferenc n�gy g�lj�val, amely val�sz�n�leg �r�k rekord marad BEK/BL-d�nt�ben). �s m�g egy adal�k 7 meccsen szerzett 12 g�llal a BEK g�lkir�lya Pusk�s Ferenc!

A csapat kulcsj�t�kosai m�r 30 f�l�tt j�rtak, t�ljutottak p�lyafut�suk cs�cs�n (Di St�fano �s Lesmes 34, Pusk�s 33 �ves volt, Rial 32, Santamar�a 31, Z�rraga is bet�lt�tte m�r a 30-at). 1960. november 09-�n bek�vetkezett az els� eur�pai kies�s �t egym�st k�vet� �vnyi siker �s dics�s�g ut�n. A Barcelona megt�ri az utunkat egy vitatott selejtez�n. A visszav�g�n az angol Leafe j�t�kvezet� a csapat 4(!) g�lj�t nem adja meg �s t�bb nagyobb Bar�a-szab�lytalans�got is sim�n tov�bbenged... A d�nt�ben v�g�l a Barcelona alulmaradt a Guttmann B�la edzette Benfic�val szemben, pedig Kocsis �s Czibor is betal�lt katal�n oldalon.

Bernab�u el�szerz�d�st k�t a Santosszal. Pel�t szeretn� leigazolni. A csat�rsorunk azonban nem v�rt m�don m�g t�bb �vig vil�gsz�nvonalon teljes�t, �gy Pel� soha nem lett a Real Madrid j�t�kosa. A spanyol bajnoks�gban dics�s�ges sorozat k�vetkezett, sz�mos bajnoki c�m bizony�totta a Real Madrid egyeduralm�t. 1957 �s 1964 k�z�tt nem vesz�tett hazai p�ly�n a Real egyetlen m�rk�z�st sem, �s hogy fokozzuk egy kicsit: Pusk�s Ferenc ottl�te alatt 120 hazai meccs�b�l mind�ssze kett�t(!) vesztett el a csapat!

1961. m�rcius 12. A stadion ism�t a dicshimnuszt�l zeng. Addig egyetlen spanyol csapat sem �rt el ennyi gy�zelmet a bajnoks�gban. 30 m�rk�z�sb�l 24-et megnyert �s m�r �t h�ttel a befejez�s el�tt "megnyerte" a bajnoks�got. Pusk�s lett a Pichichi-d�jas, azaz a legt�bb g�lt l�v�, 27 tal�lattal.

1962. m�jus 02. Micsoda csal�d�s! A Benfica legy�zi a csapatot az Eur�pa Kupa d�nt�j�ben, ahol minden �sszeesk�d�tt ellen�nk. Egyike volt a klub legkeser�bb napjainak, nem a veres�g miatt, hanem amiatt, hogy a 90 percre a szerencse teljesen elp�rtolt t�l�nk. Az 5-3-as m�rk�z�s mindh�rom madridi g�lj�t Pusk�s Ferenc szerezte.

1963. m�jus 18. �tadj�k a Ciudad Deportiva sportkomplexumot, gyarap�tva ezzel a klub vagyon�t �s teret adnak a j�v� szt�rjainak fejl�d�s�hez.

1963. augusztus 20. Venezuel�ban a korm�nyellenes gerill�k elrabolj�k Di St�fanot, hogy a vil�g figyelm�t �gy�kre ir�ny�ts�k. A h�rek a vil�g minden sark�ba eljutnak; eg�szen addig, m�g el nem engedik, ett�l hangos a sajt�. Nagy rettenet volt, amely szerencs�sen �rt v�get.

1964. m�jus 27-�n a Real Madrid 3-1 ar�nyban elbukja a BEK-d�nt�t az olasz Internazionale-val szemben. A madridi g�lt Felo szerezte. R�la p�ld�ul azt kell tudni, hogy az �sszes madridi g�lj�t a BEK-ben szerezte.

1965. �prilis 18. A Madrid el�ri az �t�dik ligabajnoki c�m�t zsin�rban, abban az �vben, amikor az els� "hippik" csatlakoztak a g�rd�hoz: Grosso, Pirri, Sanch�s, De Felipe, Moroll�n...

1966-ban kiv�telesen nem a Real Madrid lett a spanyol bajnok, de pont ebben az �vben, m�jus 11-�n ism�t BEK-gy�zelemnek �r�lhet a Bernab�u n�pe. A h�res "ye-ye nemzed�k" megh�d�tja Eur�p�t. Egy csod�s csapat, az ifj� tehets�gek �s a tapasztalt, rutinos j�t�kosok kever�ke, leveri a Partizan Beogradot �s fel�led az elveszett nagys�g, amilyen a Madrid f�nykor�ban volt. Francisco Gento pedig a futballt�rt�nelem egyetlen j�t�kosa, aki hat gy�ztes BEK-d�nt�n j�tszott (plusz k�t vesztes d�nt�n is). A g�lszerz�k Amancio �s Grosso. A Heysel-ben m�r nem volt Di St�fano, valamint a s�r�lt Pusk�s (a sorozat h�zi g�lkir�lya �t g�llal) sem szerepelt. Egy ideig Eur�pa csup�n k�t dologr�l besz�lt: a Beatlesr�l �s a Real Madridr�l.

1967. j�nius 07-�n a madridi klub, a rajong�k �s a focivil�g �sszegy�lik, hogy tisztelegjen a legnagyobb j�t�kos, Alfredo Di St�fano el�tt. Az � neve mind�r�kk� �sszeforr a Real Madriddal. Pusk�s Ferenc is visszavonul, a csapatkapit�nyi karszalagot a veter�n Gento kapja.

A nagy k�lf�ldi szt�rok igazol�sa ekkor hagy al�bb, Munoz mester feladata ifj� spanyol tehets�gek be�p�t�se a csapatba. Az Amancio, Vel�zquez, Grosso, Pirri, Zoco �ltal f�mjelzett nemzed�k is sorra nyerte a bajnoks�gokat �s spanyol kup�kat, de a nemzetk�zi porondon nem igaz�n tudtak maradand�t alkotni... 1969. m�jus 26-�n 80.000 n�z� l�thatta Pusk�s Ferenc b�cs�meccs�t, melynek teljes bev�tel�t "Pancho" kapta, m�g a k�t nappal k�s�bbi - ugyancsak a Santiago Bernab�u stadionban rendezett - Milan-Ajax BEK-d�nt�re mind�ssze 31.782-en voltak k�v�ncsiak...

1971. m�jus 21. El�sz�r j�tszunk a KEK-d�nt�ben. A Chelsea gy�z 2-1-re. Paco Gento 18 �vnyi egyed�l�ll� karrier ut�n ezen a napon j�tssza utols� hivatalos m�rk�z�s�t a feh�rek sz�neiben.

1972. december 14. A Bernab�u stadion fenn�ll�s�nak 25. �vfordul�j�t �nnepelik, �s tisztelegnek az ut�nozhatatlan Gento el�tt. Futballszt�rok j�nnek, hogy a leggyorsabb sz�ls�vel j�tszhassanak.

1974. j�nius 29. A Real gy�zelm�t�l hangos a vil�g, a kup�ban a Barcelon�t al�zza 4-0-ra (Rubin�n, Pirri, Aguilar �s Santillana g�lj�val). Pedig a Barcelona volt a favorit. Molowny edzette a feh�reket, Miguel Munozt v�ltva, aki 25 �v ut�n hagyta el a g�rd�t.

1975. szeptember 03. A foci �jabb tehets�ge hagyja ott a futball vil�g�t: Amancio Amaro, a M�gus. A Madrid a Penarol csapat�t ter�ti le. Az eredm�ny 2-0. A meccset Amaronak aj�nlott�k, akit a 3 "G" jelz�vel is illettek: "grande, genio y gallego". Avagy: nagy, zseni�lis �s gal�ciai.

Am�g a kir�lyi g�rda k�ptelen a BEK-d�nt� k�zel�be jutni, addig a v�rosi riv�lis Atl�tico k�tszer is eljut oda, �m a Bayern M�nchen gondoskodik r�la, hogy ne ker�lj�n spanyolhonba a BL-serleg. (1976. �prilis�ban a Bayern M�nchen az el�d�nt�ben a Real Madridot is b�cs�ztatta). Tal�n ez is egyik oka annak, hogy a k�vetkez� n�h�ny �vben h�rom remek n�met labdar�g� is megfordul (mi t�bb: maradand�t alkot) a Real Madridban: Breitner, Netzer �s Stielike. A leggyakoribb kezd� a Miguel Angel - Benito, Pirri, Rubinan, Camacho - Del Bosque, Netzer, Breitner - Amancio, Roberto, Santillana �ssze�ll�t�s� tizenegy.

1977. m�rcius 17. A Real Madrid fenn�ll�s�nak 75. �vfordul�ja. Nagy �nnepl�sek, megeml�kez�sek zajlanak.

1977. �prilis 29. A klub szerz�dteti a n�met Ulrich Stielike-t, akihez n�h�ny nappal k�s�bb Juanito csatalkozik. K�t k�l�nb�z� j�t�kos, k�t teljesen k�l�nb�z� j�t�kst�lus, k�t nagy szt�r a feh�rek szurkol�inak.

1978. j�nius 02. A vil�g futballj�nak fekete napja. Meghal Santiago Bernab�u, a Real Madrid eln�ke az elm�lt 35 �vben, aki a klub mellett �llt 1900 �ta. �gy ment el, ahogy j�tt: semmit sem vitt el. �r�ks�g�l hagyta az er�fesz�t�st, vitalit�st a klub�rt, el�rte a ragaszkod�st �s a sport vil�g�nak csod�lat�t. Annyira a Real Madrid r�sze volt, hogy amikor meghalt, a t�rt�nelem egy kis r�sze vele halt.

1978. szeptember 03. Luis de Carlos veszi �t az eln�ki sz�ket �s egy �tmeneti id�szak veszi kezdet�t.

Forr�s: www.madridista.hu